욥기 6장 Hungarian Karoli
Hungarian Karoli · 헝가리어 · 욥기 (Job) · 30절 · 대역: King James Version
| 절 | Hungarian Karoli | King James Version |
|---|---|---|
| 1 | Jób pedig felele, és monda: | But Job answered and said, |
| 2 | Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba! | Oh that my grief were throughly weighed, and my calamity laid in the balances together! |
| 3 | Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim. | For now it would be heavier than the sand of the sea: therefore my words are swallowed up. |
| 4 | Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem. | For the arrows of the Almighty are within me, the poison whereof drinketh up my spirit: the terrors of God do set themselves in array against me. |
| 5 | Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett? | Doth the wild ass bray when he hath grass? or loweth the ox over his fodder? |
| 6 | Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek? | Can that which is unsavoury be eaten without salt? or is there any taste in the white of an egg? |
| 7 | Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér! | The things that my soul refused to touch are as my sorrowful meat. |
| 8 | Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek; | Oh that I might have my request; and that God would grant me the thing that I long for! |
| 9 | És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem! | Even that it would please God to destroy me; that he would let loose his hand, and cut me off! |
| 10 | Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét. | Then should I yet have comfort; yea, I would harden myself in sorrow: let him not spare; for I have not concealed the words of the Holy One. |
| 11 | Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?! | What is my strength, that I should hope? and what is mine end, that I should prolong my life? |
| 12 | Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é? | Is my strength the strength of stones? or is my flesh of brass? |
| 13 | Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?! | Is not my help in me? and is wisdom driven quite from me? |
| 14 | A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét. | To him that is afflicted pity should be shewed from his friend; but he forsaketh the fear of the Almighty. |
| 15 | Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok. | My brethren have dealt deceitfully as a brook, and as the stream of brooks they pass away; |
| 16 | A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben olvadt hó hömpölyög; | Which are blackish by reason of the ice, and wherein the snow is hid: |
| 17 | Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak. | What time they wax warm, they vanish: when it is hot, they are consumed out of their place. |
| 18 | Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek. | The paths of their way are turned aside; they go to nothing, and perish. |
| 19 | Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek. | The troops of Tema looked, the companies of Sheba waited for them. |
| 20 | Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak. | They were confounded because they had hoped; they came thither, and were ashamed. |
| 21 | Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek. | For now ye are nothing; ye see my casting down, and are afraid. |
| 22 | Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem? | Did I say, Bring unto me? or, Give a reward for me of your substance? |
| 23 | Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem? | Or, Deliver me from the enemy’s hand? or, Redeem me from the hand of the mighty? |
| 24 | Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem. | Teach me, and I will hold my tongue: and cause me to understand wherein I have erred. |
| 25 | Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok? | How forcible are right words! but what doth your arguing reprove? |
| 26 | Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai! | Do ye imagine to reprove words, and the speeches of one that is desperate, which are as wind? |
| 27 | Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?! | Yea, ye overwhelm the fatherless, and ye dig a pit for your friend. |
| 28 | Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom? | Now therefore be content, look upon me; for it is evident unto you if I lie. |
| 29 | Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll. | Return, I pray you, let it not be iniquity; yea, return again, my righteousness is in it. |
| 30 | Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot? | Is there iniquity in my tongue? cannot my taste discern perverse things? |
Hungarian Karoli — getbible.net(CrossWire SWORD 모듈)에서 가져옴 · 라이선스: 공개 도메인 (Public Domain) · 출처 ↗
King James Version — getbible.net(CrossWire SWORD 모듈)에서 가져옴 · 라이선스: GPL