로그인

욥기 3장 Hungarian Karoli

Hungarian Karoli · 헝가리어 · 욥기 (Job) · 26절 · 대역: King James Version

🖍 이 판을 읽기 도구로 읽기 📖 무료성경
절Hungarian KaroliKing James Version
1 Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját. After this opened Job his mouth, and cursed his day.
2 És szóla Jób, és monda: And Job spake, and said,
3 Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott. Let the day perish wherein I was born, and the night in which it was said, There is a man child conceived.
4 Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon. Let that day be darkness; let not God regard it from above, neither let the light shine upon it.
5 Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé. Let darkness and the shadow of death stain it; let a cloud dwell upon it; let the blackness of the day terrify it.
6 Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz. As for that night, let darkness seize upon it; let it not be joined unto the days of the year, let it not come into the number of the months.
7 Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon. Lo, let that night be solitary, let no joyful voice come therein.
8 Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt. Let them curse it that curse the day, who are ready to raise up their mourning.
9 Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját! Let the stars of the twilight thereof be dark; let it look for light, but have none; neither let it see the dawning of the day:
10 Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot. Because it shut not up the doors of my mother’s womb, nor hid sorrow from mine eyes.
11 Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem? Why died I not from the womb? why did I not give up the ghost when I came out of the belly?
12 Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?! Why did the knees prevent me? or why the breasts that I should suck?
13 Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék – For now should I have lain still and been quiet, I should have slept: then had I been at rest,
14 Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek. With kings and counsellors of the earth, which built desolate places for themselves;
15 Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat. Or with princes that had gold, who filled their houses with silver:
16 Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek? Or as an hidden untimely birth I had not been; as infants which never saw light.
17 Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt. There the wicked cease from troubling; and there the weary be at rest.
18 A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát. There the prisoners rest together; they hear not the voice of the oppressor.
19 Kicsiny és nagy ott egyenlő, és a szolga az ő urától szabad. The small and great are there; and the servant is free from his master.
20 Mért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek? Wherefore is light given to him that is in misery, and life unto the bitter in soul;
21 A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset. Which long for death, but it cometh not; and dig for it more than for hid treasures;
22 A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót. Which rejoice exceedingly, and are glad, when they can find the grave?
23 A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül. Why is light given to a man whose way is hid, and whom God hath hedged in?
24 Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok. For my sighing cometh before I eat, and my roarings are poured out like the waters.
25 Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam. For the thing which I greatly feared is come upon me, and that which I was afraid of is come unto me.
26 Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám. I was not in safety, neither had I rest, neither was I quiet; yet trouble came.

Hungarian Karoli — getbible.net(CrossWire SWORD 모듈)에서 가져옴 · 라이선스: 공개 도메인 (Public Domain) · 출처 ↗
King James Version — getbible.net(CrossWire SWORD 모듈)에서 가져옴 · 라이선스: GPL