욥기 14장 Hungarian Karoli
Hungarian Karoli · 헝가리어 · 욥기 (Job) · 22절 · 대역: King James Version
| 절 | Hungarian Karoli | King James Version |
|---|---|---|
| 1 | Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő. | Man that is born of a woman is of few days, and full of trouble. |
| 2 | Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó. | He cometh forth like a flower, and is cut down: he fleeth also as a shadow, and continueth not. |
| 3 | Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem? | And dost thou open thine eyes upon such an one, and bringest me into judgment with thee? |
| 4 | Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki. | Who can bring a clean thing out of an unclean? not one. |
| 5 | Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át. | Seeing his days are determined, the number of his months are with thee, thou hast appointed his bounds that he cannot pass; |
| 6 | Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek. | Turn from him, that he may rest, till he shall accomplish, as an hireling, his day. |
| 7 | Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak. | For there is hope of a tree, if it be cut down, that it will sprout again, and that the tender branch thereof will not cease. |
| 8 | Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke: | Though the root thereof wax old in the earth, and the stock thereof die in the ground; |
| 9 | A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete. | Yet through the scent of water it will bud, and bring forth boughs like a plant. |
| 10 | De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő? | But man dieth, and wasteth away: yea, man giveth up the ghost, and where is he? |
| 11 | Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad: | As the waters fail from the sea, and the flood decayeth and drieth up: |
| 12 | Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból. | So man lieth down, and riseth not: till the heavens be no more, they shall not awake, nor be raised out of their sleep. |
| 13 | Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! | O that thou wouldest hide me in the grave, that thou wouldest keep me secret, until thy wrath be past, that thou wouldest appoint me a set time, and remember me! |
| 14 | Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom. | If a man die, shall he live again? all the days of my appointed time will I wait, till my change come. |
| 15 | Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után. | Thou shalt call, and I will answer thee: thou wilt have a desire to the work of thine hands. |
| 16 | De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet! | For now thou numberest my steps: dost thou not watch over my sin? |
| 17 | Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez. | My transgression is sealed up in a bag, and thou sewest up mine iniquity. |
| 18 | Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről; | And surely the mountain falling cometh to nought, and the rock is removed out of his place. |
| 19 | A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé. | The waters wear the stones: thou washest away the things which grow out of the dust of the earth; and thou destroyest the hope of man. |
| 20 | Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt. | Thou prevailest for ever against him, and he passeth: thou changest his countenance, and sendest him away. |
| 21 | Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök. | His sons come to honour, and he knoweth it not; and they are brought low, but he perceiveth it not of them. |
| 22 | Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg. | But his flesh upon him shall have pain, and his soul within him shall mourn. |
Hungarian Karoli — getbible.net(CrossWire SWORD 모듈)에서 가져옴 · 라이선스: 공개 도메인 (Public Domain) · 출처 ↗
King James Version — getbible.net(CrossWire SWORD 모듈)에서 가져옴 · 라이선스: GPL